A szeretet a lélek transzcendenciája a test fölött

Kedves Olvasó!

Bármit teszel, jelentéktelen lesz, de nagyon fontos, hogy megtedd.

(Gandhi)

Az ünnepek mindig is a család melegét jelentették számomra. Mióta anya vagyok, valahogy az egész új értelmet nyert. A húsvét eddig nem tartozott a kedvenc ünnepeim közé és valahogy ezt a locsolkodós hagyományt is ki nem állhattam (mondjuk ezt a részét még most is). Egyébként a vendéglátásban ledolgozott éveim alatt soha vagy csak, nagyon ritkán volt alkalmam a családommal tölteni az ünnepeket. Legyen az karácsony, húsvét vagy akár csak egy születésnap.

De idén húsvétkor olyan jól esett a lelkemnek, hogy a nagymamám, én és a lányom együtt festettük a tojásokat, csomagoltuk el az ajándékokat. Együtt sütöttük a régi hagyományos családi kuglófot és fonott kalácsot. Főztük a sonkát és a kocsonyát. Jó nagyokat beszélgettünk és nevettünk, miközben megosztotta velem a recepteket és fortélyokat amiket még ő is a nagymamájától tanult. Elgondolkoztam azon, hogy vajon 15 év múlva majd én is ezeket a recepteket fogom-e megosztani a lányommal, majd az unokámmal? Lehetséges. Ha addig nem fordul ki a világ a sarkából.

Mert szerintem kicsit mind elfeledtünk szeretni. Szeretni a családunkat, megbecsülni a barátainkat és tiszteletben tartani ember társainkat. Olyan világban élünk ahol a rohamosan fejlődő technika és a szélsebesen száguldó multimédiás tömeg mellett nincs időnk egymásra. Mert a meghitt beszélgetések helyett már csak chatelünk egymással. Ölelések és puszik helyett csak smile-kat küldünk. Valahol elcsúszott az egészséges egyensúly az emberi kapcsolatok és a virtuális világ között. A minap egy nagyon hangulatos kis kávézóban üldögéltem a nagymamámmal és azt láttam, hogy az emberek ültek egymás mellett és a telefonjaikat nyomkodták, majd elköszöntek egymástól és távoztak. Nem is olyan rég pedig tanúja voltam, amint egy fiatal pár vacsorázott egy étteremben és a vacsora nagy része azzal telt, hogy az eléjük tett ételt és egymást fényképezték vagy chateltek (remélem egymással). Ennek a világnak sajnos része vagyok én is. 

Mert én is rengeteget használom az okos telefonom. A köztem és a családom között lévő nagy távolság miatt sokat videó telefonálunk, de ha együtt vagyunk próbálok csak rájuk koncentrálni. Olyan kevés időt töltünk egymással, becsüljük meg azt a keveset amikor együtt lehetünk. Ki tudja mennyi adatik meg.

Én változtam vagy a környezetem?

Hiába a multi technológia, az emberi kapcsolatok alkotják életünk alap pilléreit. Ezért fontos, hogy minden körülmények között elfogadjuk ember társainkat. Annyi rossz dolog történik a világban nap mint nap, Azért mert nem tudunk egymás mellett békében élni. Törtek már ki háborúk vallási vagy politikai nézetek, etnikai hovatartozás miatt. Olyan sok gonoszsággal találjuk szembe magunkat, hogy már azt sem tudjuk milyen érzés elfogadni valakit akit nem is ismerünk.
Nekem is rengeteg időmbe és erőfeszítésembe telt. Olivia születése sokkal szenzitívebbé tett. Nem csak a családom iránt, hanem a nagyvilágban történt eseményekkel kapcsolatban is. Valamint feltűnt, hogy az emberek mennyire érzéketlenné váltak egymás iránt. De minden helyzetben találkoztam viszont az egó hatalmával. Az önös érdekkel. Azzal ha már "nekem nem jó akkor másnak se legyen" szindrómával. Véleményem szerint, ha mindenki egy kicsit többet lenne saját magával és a lelki békéjével elfoglalva, kicsit jobb hely lehetne ez a világ. Ez a világ, ahol a gyerekeinket akarjuk felnevelni. Olyan fiatal felnőtteket adni a társadalomnak, akik nem rúgnak bele a földön fekvőbe és tiszta szívvel becsületesen építik a jövőt. Egy világot teremteni, ahol megszűnnek a generációk közti szakadékok. Olyan világra vágyom ahol nem kell félnem ha kiteszem a lábam, ahol nem kell félnem ha elengedem egyedül a gyermekem bevásárolni, nem kell tartanom a szomszédaimtól, és bátran a bevásárló központ előtt hagyhatom a kutyám míg vásárolok.
Szerintem az én jobb világom kulcsa a szeretet és az elfogadás. Én elfogadom ha valaki más. Sőt, legyetek egyéniségek. Merjetek különbözni és olyan dolgokba belevágni amibe eddig nem mertetek. Nem számít ha senki nem hisz bennetek, elég ha te hiszel önmagadban. 

Gandhi mondta: "Te magad légy a változás amit látni szeretnél a világban." Én eszerint élem a napjaim. 

Kellemes ünnepeket és szeressetek egymást.

 @famousflora